BÁCSBOKODI HORGÁSZTAVAK - TÖRTÉNET
Az Alföld déli csücskében, kiváló természeti környezet, végtelenül nyugodt körülmények, és változatos, halban gazdag vízterület várja a vendéghorgászokat. A Bácsbokodi Aranykalász MGTSZ 1974-ben, öntözővíz tárolása céljából hozta létre a tározót.Mivel már akkor is jelentős hagyományai voltak a horgászatnak, egyre nőtt az érdeklődés szélesebb körű hasznosítása iránt. Ennek érdekében 1976-ban közel 40 fővel megalakult a Bácsbokodi Aranykalász MGTSZ Horgász Egyesülete. Önálló jogi személlyé 1989-ben vált az egyesületi törvény szabályozásának köszönhetően. A Bácsbokodi Sporthorgász Egyesület nevet is ekkor vette fel, amely alapján a Megyei Bíróságon is bejegyzésre került.Az egyesület a Sporthorgász Egyesületek Bács-Kiskun Megyei Szövetségének tagegyesületeként tevékenykedik. A vízterület tulajdonosa Bácsbokod Nagyközség Önkormányzata, kezelője 2001-től ötven évig a Bácsbokodi Sporthorgász Egyesület.
A TÁROZÓ JELLEMZÉSE
A tározó jellege szerint völgyzárógátas víztározó. A természet adta terepviszonyok mellett építettek egy gátat. Vizét a közepes vízhozamú Kígyós-patak táplálja, s vezeti el feleslegét. A tározó vizének minőségét rendszeresen a Szarvasi HAKI munkatársa vizsgálja, s hal-élettanilag eddig kiválónak találta. Egyetlen műtárgya az úgynevezett Barát-zsilip, alsó kifolyással.Területe a nádasokkal együtt 21 hektár, a felső-tó 8,5 hektár. Hossza 3 kilométer, szélessége az öblös területeken 100, az egyenesebb szakaszokon 300 méter. Mezőgazdasági területek, főleg szántók övezik. Közvetlen környezetét telepített kőris- és szilfák, akácosok, berki füzesek ékesítik, árnyékolják. Partját mindenhol nádas övezi, a nádasok között szabdaltan vannak horgászállások, stégek. A tározó körül közel 200 stég van, melyek az egyesület tagjainak tulajdonában vannak.A napijegyes horgászok horgászállásokat is bérelhetnek, mivel az egyesület is rendelkezik 2 horgászállással. A félszigetnél, hosszabb partszakaszon nincs nádas, ezen a szakaszon füvesített területen foglalhatnak helyet a horgászok.A mederviszonyokat tekintve nem hirtelen mélyülő, de vannak 3-3,5 méteres mély részei is a tározónak. A felső, befolyó részen sekélyebb a vízoszlop. A szélvizeken laposok és szakadtak váltakoznak.Átlagmélysége 2 méter, ami nagyon ideális, mert a kánikulai időket is át tudják vészelni a halak. A területet elárasztásakor tereprendezés nem volt, a patak völgyében lévő bokrokat, fákat, tuskókat benne hagyták, melyek kiváló búvó- és ívó helyeket nyújtanak a halaknak.
HALFAUNA - FOGÁSI ESÉLYEK
A tó legjelentősebb, és legtöbbet horgászott hala a ponty, a pontyállomány elég jelentős. Több nagyobb ponty is van a vízben, látni mozgásukat, de ezek olyan akadós területen húzzák meg magukat, hogy csak kevesen próbálkoznak kifogásukkal. A nagytestű pontyok védelme érdekében, a 10 kiló felettieket kíméletes horogszabadítás és fotózást követően, vissza kell helyezni a vízbe.
Amurból is szép példányok vannak a tározóban. Pontyozás közben gyakran ráharapnak a 10-15 kiló feletti torpedók.
Gyönyörű a tározó keszegállománya, aranykárászból minimális, de még fogható. Ezüstkárászból szép példányok csalhatók horogra, nem ritkán veszik fel a csalit a 40-50 dekásak. Szép a dévér állomány, az eddigi legnagyobb kifogott példány 4 kilós fölötti volt. Vörösszárnyú, szélhajtó küsz, és mostanában a sügér is eléggé elszaporodóban van, 2011-ben szép számban volt látható az utánpótlás. A finomabb szerelékkel horgászok csaliját keszegezés közben compó is felcsípheti. Az aranykárász védelem alatt áll, csodáljuk meg, esetleg fotózzuk le, majd helyezzük vissza életterükbe
Mikor létre jött a tó, 4-5 db kapitális harcsa volt benne, azok ívtak le. A kilencvenes években volt igazán híres a Bácsbokodi víztározó harcsáiról, országos mennyiségben és méretben is benne voltunk az első tízben. Még az ősállomány egyedeiből lapulhatnak a mederben 110-120 kilósak, de ezeket a hatalmas példányokat, ha véletlenül meg akadnak, kifogni lehetetlenség. A helyiek egymás közt zsinórszaggató Jakabnak hívják ezeket a matuzsálemek.
A fogási adatok azt bizonyítják, hogy a két konkurens ragadozó közül, 2/3-1/3 a süllő javára. A süllő itt is kiszorítja életteréről a csukát.